Csak állok és üvöltök

  Állok a korlátnál és üvöltök, ahogy a torkomon kifér, közben azt sajnálom csak, hogy nem tudok hangosabban. A pályán a nap legeredményesebb irányítója Gombos Bence épp most adott egy gyönyörű, minden képzeletet felülmúló, döntős reményeket újraélesztő passzt Gecser Máténak. Ezzel jöttünk fel az utolsó percben 25-27-re. Csak egy kétpontos kell és hosszabbítás.

 Annak viszont azzal a plusszal futnánk neki, hogy már nem jöhet fel Troy, akit targeting szabálytalanság miatt a negyedik negyedben kiállítottak! Az igazi iróni a dologban, hogy mivel Troy, Bencsics Márkba szált bele, így neki is le kellett jönni, és helyette Gombos Bence jött fel! Azt hiszem amúgy sem ez volt Troy napja, mivel látszólag sérülése nagyon akadályozta és annak következtében nem is tudott igazán szabályosan játszani. Persze azért maradt még jó elkapó a Miskolcnál elég.

 Van még hátra nagyjából fél perc és egy kísérletünk, hogy megcsináljuk a kétpontost és azzal hosszabbításra hozzuk a meccset. Futás, ami sajnos most nem jött be. Az onside kick is ott volt a közelünkben. Baksa Ferenc ennél jobb rúgást talán nem is hozhatott volna össze. Pattan, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Kár, hogy Xavier Mardsen nem tudta kezei között megtartani a labdát és így az a nem maradt nálunk.

 Maradt a kétpontos hátrány, amivel a Miskolc mehet a döntőbe.

Mindennek ellenére nem lehet egy rossz szavunk, a fiúk most úgy játszottak, hogy az tényleg méltó volt egy elődöntőhöz.

Azt hiszem most tényleg mindenki elkövetett mindent a győzelem érdekében, és viszonylag egész jó hatásfokkal sikerült is végig küzdeni az egész meccset. Féltem, hogy megint beleesünk abba a hibába, hogy a második félidőben bent maradunk az öltözőben. De most nem, ugyan olyan összeszedett volt a gárda, mint az első félidőben és a mérkőzés második felében sikerültek is Kovács István hívásai. Az elkapók elkaptak, Lenner Péter sikeresen futott és Márk is hozta az elvártakat.

Nem mellékesen pedig, a hétvégi HFL statisztikák alapján a legjobb irányító is nálunk játszott, 100%-os irányító mutatóval, minden passza TD-t ért!

A védelemben Miakich András kétszer is lecsapta Jordan passzát. Volt nem kevés sack és negatív yardos futás is. Nem hiába készült Miakich Gábor és Sződy Ferenc edzőkkel a védelem összes tagja. Többször is ’three and out’-al kényszerült puntolni az acélosok csapata. Talán csak egy IC hiányzott mondjuk Madarassy Ricsitől, hogy teljes legyen a védelmi kép, de most nem jött össze.

Végül is egy igazi ki-ki meccset láthattunk, ahol most a Miskolcnak jött ki megint a nyerő szám, de nincs szégyenkezni valónk nekünk sem!

Éppen ezért nem tudok mást csinálni mint mondjuk a jövő szezonban is ott állni a korlátnál és kiüvölteni a tüdőmet, hogy érezzék a fiúk a pályán, hogy velük vagyok, mert számomra nincs csapat csak egy és ez a

WOLVES!!!

képek: Bratincsák Péter, DigiSport
írta: Pázmándi István (Hangadó)