Mindenhol jó, de legjobb otthon – idegenben is

Amilyen gyorsan jött e nyitány, olyan gyorsan leszögezhetjük itt is, az amúgy már egyáltalán nem titkos információt: a „kutyák” ezzel a három megszerzett ponttal be is fejezték a pont értékű akciók prezentálását, át- illetve vissza adva a kulcsot a főbérlő farkasok kezébe, és ezután már csak az asszisztens szerepét vállalták fel a rájuk ömlő pontzuhatag terén.

Mi pedig neki álltunk a „melónak”. Bencsics Márk vezérletével iparkodtunk az első touchdown és egyben a vezetés megszerzése felé, ami még az első negyedben össze is jött: Lenner Péter first down-ok sorát maga mögött tudva egy 15 yard-os középső futás után szerzett hat pontot csapatának, melyet Storcz András is megfejelt eggyel, így 3-7-es állással – egy újabb sikertelen onside kick beiktatása mellett - fordulhattak a csapatok a második negyedre.

Ezt a felvonást már ellentmondást nem tűrően kezdtük: Gecser Máté bő 60 yard-ot megtéve a labdával ismét tűz, illetve cél közelbe juttatta csapatát, melyet a következő futás alkalmával Darrell Tate – Gecser nagyszerű blokkolásának is hála – a jobboldali vonal mellett „poroszkálva” megszerezte mai első TD-jét, Storcz pedig második extráját is elhelyezte a csarnok tetején, így már 3-14-el büszkélkedhettünk.

Storcz harmadik hamvába holt onside kick-ét Péter Csaba sem bírta már tétlenül nézni: a következő Bulldogs drive során elnyűhetetlen linebackerünk remekül olvasta a play-t és egy parádés interceptionnel plusz néhány yardal örvendeztette a publikumot.

Az ellenfél térfelén jártunk és Bencsics párszor ugyan szorult helyzetbe került és ki is lett terelve olykor a pályáról, még is újfent örülhettünk: Danku Dávid kapott egy labdát és egy laza joggingolást követően – Storcz jutalombombájával együtt – 3-21-re szakítottuk le magunkról az egyre inkább ölebbé szelídülő újpestieket.

Egy punt-csata után – melybe mi Storcz jóvoltából szintén belevittünk egy kis trükköt, mikor rúgás helyett negyedikre passzt hívtak az edzők a rúgójátékosnak – saját 20 yard-os vonalunknál vetette le ismét láncait magáról Darrell Tate és szokásos, ezúttal jó 80 yard-os jobboldali vágtájával megszerezte második TD-jét 34-esünk. Ekkor már extrával együtt 3-28-at írtunk; tehát az eredmény ismeretében mondhatjuk, hogy messze volt még a vége. Szerencsére; bár a szünet előtti két Bulldogs visszahordó, akik a labda helyett egymást zárták ölelő karjaikba, erről biztos másképp vélekedik.

Tate pedig a harmadik etap újpesti kirúgása után úgy döntött még egyszer végig rohan az általa kitaposott ösvényen és újabb 80 yard megtétele után – nem elhanyagolható módon - labdával a kézben célba is ért számos, kuglibábukén elterülő Bulldogs játékost maga mögött hagyva. Természetesen Storcz ezúttal sem hibázott: 3-35.

Ábrahám Dávid személyében ugyan új irányítót üdvözölhettünk hazai oldalon, de a gépezet, melyet kormányoznia kellett, az maradt a régi. Mint ahogy mi is folytattuk a pontkülönbség feltornázására alkalmas akcióinkat: Storcz András egy „9.9-es” talajgyakorlatot bemutatva kapott el egy jól irányzott, 40 yard-os Bencsics passzt 1 egységre az end zone-tól. A következő játékban Szatlmayer Richárd, ha be nem is futott, inkább csak lépett kettőt a célba, Storcz pedig ágyúzott még egyet jutalomból, így tartottunk 3-42-nél ekkortájt.

 

A teljesen megzavarodott lilák jobbra-balra dobálták ki a pályáról a játékszert, így akár megváltásként is felfoghatták ők is Deák „Süti” Balázs interceptionjét, melynek végén defensive backünk is „esett” egy touchdown-t. Storcz újabb rúgása pedig egyik oldalon jutalom, a másik oldalon büntetés címszó alatt, de célt ért – 3-49.

A harmadik játékrész végén Sóti László is összehozott egy interception-t és a kellemesnek mondható mezőnypozíciót a záró felvonás elején ki is használtuk: csereirányítónk Wágner Olivér küldte csatába több ízben is Lennert, aki az egész mérkőzésre jellemző módon előbb first down-okat szorgoskodott össze, majd remek blokkoknak köszönhetően az end zone bal sarkába is megérkezett, Storcz pedig ezen az oldalon sem rontott és még fát is metszett, úgyhogy 3-56-os, már-már kiütésnek örülhettünk.

Wágnernek és Tokaji Péternek is volt néhány szava még a gálához: előbbi remek, ejtett passzát követően elkapónk a jobb sarokban megszerezte a mai nap utolsó TD-jét, extrástul 3-63-as majdnem végeredményt összehozva. Ahhoz pedig, hogy a 3-65-ös záró állást könyvelhessük el, a sorozatos pocsék Bulldogs snap-ek ponttá érését csodálhattuk meg egy safety formájában.

Idei két HFL meccsünk alatt bőven száz pont fölött termelt a csapat, kapott pontjaik száma pedig elenyésző, 17-es számra rúg. Igaz, ez volt még csak a bemelegítés, hiszen következő alkalommal a címvédő – tavaly még Újbuda Rebels néven futó – Budapest Cowbells csapatát látjuk vendégül, most már teljes értékű pályaválasztóként.

A mai összecsapás egyik kulcsfigurája, Storcz András osztott meg velünk néhány gondolatot a meccs után, illetve egy szűkszavú, szomorú Bulldogs játékos is szólt pár szót, bár igazából erre mondják, hogy az eredmény az, ami önmagáért beszél.

Storcz András WR: „Az elején a két on side kick-nek a fő célja ilyen meccs szituációban való gyakorlás volt. Utána már mélyre rugdostuk a labdákat, nem hiszem, hogy gond lesz más jellegű on side kick-ekkel az ezt követő mérkőzéseken. De ezt is meccs szituációban tudjuk a legjobban gyakorolni.

Hatvanöt pont? Hát igen. Szerencsére a defense is hozzá tudta tenni, amire készültek az egész felkészülési időszak alatt és az offense-nek is valamelyest jól kijött a lépés. A passzjátékunk akadozott, de azt jövő héten rendbe tudjuk rakni és minden rendben lesz a Cowbells ellen.”

Bartos Ferenc (Bulldogs) WR: „Gyengék voltunk, ők sokkal jobban felkészültek, sokkal szervezettebbek. Az edzésre járással baj van, edzésre kell járni, ennyi.”

írta: Naszályi András
képek:
Kraus Gabriella
Bratincsák Péter
Radó Péter
Hidvégi János Gábor