Wolves edzők akcióban - Swarco Raiders edzőtábor és CoachLab 2015

Swarco Raiders edzőtábor beszámoló Oláh Zoltán tollából

Február 27. napján, péntek délután 13.00-kor szendvicsekkel, jegyzetfüzetekkel, hólánccal felszerelkezve hagyta el Budapest határát a Wolves edzői különítménye. A cél az volt, hogy egy kisebb bécsi kitérővel (ahol Kovács István a Vienna Vikings és az osztrák szövetség munkatársaival egyeztetett), a tiroli hegyekbe jussanak. A hétvége folyamán tartotta ugyanis az AFL-ben szereplő Swarco Raiders csapata idei első edzőtáborát. Ismeritek a viccet, amikor három magyarországi amerikaifoci-edző éjjel, a havazásban akar feljutni a tiroli hegyekbe egy istenhátamögötti vendégházba? Nyilván nem, mert ez nem vicc. Engedjétek meg, hogy a saját szemszögemből meséljem el a hétvége történéseit.

Az indulástól számított kilenc órával, 750 kilométerrel, és egy hóviharral később már ott is voltunk. Bár az utolsó ötven kilométeren többször is elhangzottak az alábbi kérdések: „ki rakja fel a hóláncot?”, „miért is nem hoztunk magunkkal egy tauntaunt?”, illetve „nyitva lesz még a konyha, mikor odaérünk?” szerencsére előbbiekre végül nem volt szükség, a konyha pedig még nagyobb szerencsénkre nyitva volt. A vacsora mellett gyorsan leosztottuk, hogy ki- melyik posztot fogja jegyzetelni és videózni. Ezt követően, csapatépítő program gyanánt, fél tucatszor tekintettünk meg egy tíz perces oktatóvideót a hólánc szakszerű felszereléséről. Elalvás előtt mindhármunkat ugyanaz a kérdés foglalkoztatott. Hogy fogunk innen reggel lejutni?

Köszönhetően annak, hogy nyugaton nem SMS-t, hanem hókotrókat küldenek, másnap reggel probléma nélkül, kicsivel fél kilenc után meg is érkeztünk Wattensbe, ahol az edzőtábort tartották. A reggeli team meeting előtt a Raiders vezetőedzőjével, Shuan Fatahhal tudtunk váltani pár szót. Többek között megtudtuk tőle, hogy az idei első edzőtáborukba csöppentünk, amit még további kettő követ majd a szezon kezdetéig. Mivel Kovács István (HC) már nem először vendégeskedett a fosztogatók edzőtáborában, így mindenhová követhettük a csapatot, azzal az egy feltétellel, hogy nem videózzuk le a playeket. Élve a lehetőséggel, Miakich Gábor – Tanárúr - (DC) a védelem megbeszélésén vett részt, István és Én (Oláh Zoltán - Pehely - OC @U19) a támadók eligazítását hallgattuk meg.

Már az első edzés megkezdése után negyed órával teljesen világossá vált, hogy miben különbözik egy AFL- ben szereplő csapat egy HFL- ben szereplő csapattól. Elképesztő volt látni azt a szervezettséget és profizmust, amivel az osztrák csapat dolgozik. A vezetőedző munkáját egy nagyjából húsz fős csapat segíti. Amellett, hogy minden pozícióval legalább egy, de inkább két edző dolgozik, a csapatnak saját adminisztratív csoportja, egészségügyi személyzete és videósa van. A profizmus azonban nemcsak az edzői team-et jellemzi, hanem a játékosokat is. Érdekes volt látni, hogy senki sem késik az edzésekről vagy megbeszélésekről, hogy minden feladat elvégzésénél a tökéletes végrehajtásra törekednek. Délután újabb edzés és megbeszélések. Minden a kiadott menetrend szerint. A délutáni videózáson a reggeli edzés megvágott, szerkesztett felvételét elemezte az edzői stáb a játékosoknak. A nap végére mi hárman is majdnem annyira elfáradtunk, mint a Raiders játékosai, de számos új gyakorlattal, és számtalan felvétellel lettünk gazdagabbak.

Vasárnap Tanárúr mellé szegődtem, és a délelőtti edzésen a lehető legtöbb defense gyakorlatot megpróbáltuk lefilmezni, és amit csak lehetett lejegyzetelni. Eközben István Slandermant megszégyenítő módon tűnt fel a pálya különböző pontjain és próbálta megtudni a titkát annak, hogy a helyi elkapók hogyan tudnak minden passzt elkapni. Az edzés után a Raiders tagjai csapatépítő kirándulásra indultak a közelben tartott cheerleader bajnokságra, mi pedig hazafelé vettük utunkat. Újabb hét autópályán töltött óra után visszaértünk Budapestre.

Hogy megérte-e átfagyni, tizenöt órát utazni 6 gigabyte felvételért? Lehet, hogy nem. De azért a tudatért, hogy az AFL- be eljutni egyáltalán nem lehetetlen… Naná!

Coaching Clinic 2015 beszámoló Tarnai Zoltán tollából

A CocahLab Football Coaching Clinic 2015 nevű rendezvényt a MAFSZ, Kovács István a szövetség edzői bizottságának elnöke és Muzsnyai Edina, mint a rendezvény koordinátora közösen hívta életre tavaly. Ahogy akkor is, a MAFSZ idén is támogatta az OKJ-s edzői végzettséggel rendelkező edzőket azzal, hogy alacsonyabb részvételi díjat biztosított számukra.

A péntek délutántól vasárnap délutánig tartó előadássorozaton 25 idehaza tevékenykedő edző, két romániai magyar edző a Marosvásárhely Monsters-től és a szövetség képviselői hallgathatták meg, hogy a vendég előadók hogyan gondolkodnak a fociról, az edzői filozófiáról és technikákról. Jó ötleteket kaptunk olyan egyszerű dolgokról mint hogy milyen pozicióspecifikus gyakorlatokat célszerű végeztetni a játékosainkkal, de olyan bonyolultabb technikák és sémák is bemutatásra kerültek melyeket a speciális csapatrészek edzése során használhatunk.
Jó példa az utóbbira a Larry Legault által bemutatott és a kickoff visszahordások alkalmával használható, általa "Finesse Earhole" néven emlegetett blokkolási technika. Le merném fogadni hogy ez a kifejezés a hallgatóság minden tagjának ismeretlen volt korábban. Jómagam is így voltam ezzel ezért rákerestem az interneten. Nem jártam sikerrel.

Derültséget keltett amikor a támadó focimentalitású Legault edző annyira belefeledkezett a támadófalakról szóló egyik előadásába hogy jóval túllépte az előre meghatározott időkeretet és így idő hiányában a soron következő témáról a támadó sorban használt running backekról csak annyit mondott hogy ott kizárólag az számít hogy a játékosnak kik a szülei. Ezzel a témát gyorsan lezártnak is tekintette és jött a következő téma.

A vasárnap üde színfoltja volt Eric Peterson, a Budapest Wolves védőfalának NCAA divizió 1-et megjárt, bowl mérkőzésen is pályára lépett, jelenlegi edzőjének előadása, melyben Eric a védő falemberek hazai képzésével kapcsolatban arra világított rá hogy meglátása szerint sok esetben hiányoznak a stabil alapok melyekre építeni lehetne. Jó fizikai és mentális adottságokkal rendelkező játékosok nem tudják elérni a maximális potenciáljukat mert alapvető mozgások hiányoznak a repertoárjukból.
Ez annak az eredménye hogy itthon gyakorlatilag senki nem kezd amerikai focizni kisiskolás korában, amikor ezeket az alapokat még hatékonyan lehet tanítani.
Így az edzők idősebb, már hosszú ideje kialakult, esetleg más sportágak gyakorlása közben kialakult beidegződésekkel és mozgáskultúrával rendelkező játékosokkal dolgoznak, ami nagyon nehézzé teszi az amerikai fociban fontos finom, alapmozdulatok kialakítását.
Mindezt a híres Maslow-piramis védő falemberekre szabott változatával a László-piramissal szemléltette.
Összegezve, Eric előadásának fő üzenete az volt, hogy igyekezzünk stabil alapokat a játékosokba nevelni és csak ez után próbáljunk építkezni, mert ha nem így járunk el az egész építmény imbolyogni fog.

Ekkor következett a MAFSZ idei terveit tárgyaló előadás, mely során kiderült hogy habár a tavalyi HFL döntő nagy nézőszámot hozott, a nagy sportlétesítmények még mindig hűvös elutasítással reagálnak a MAFSZ közeledésére. Heves eszmecserébe fordult át az előadás, amikor az import játékosok és edzők érkezése került tárgyalása.

A programot a MAFSZ Játékvezetői Bizottság küldötteinek szabályváltozásokról szóló beszámolója zárta.

Az előadókról bővebben:

Larry Legault
Coach Legault Kanadában született most már több éve Franciaországban él, 2005 óta vezető edzője és technikai igazgatója a Black Panthers de Thonon csapatának, amellyel 2013-ban és 2014-ben is bajnokságot nyert. Emellett 2004-től 2014 végéig a Francia Nemzeti Válogatott vezetőedzője volt.

Chris Calaycay
Coach Calaycay 2006 óta a Vienna Vikings vezetőedzője és védelmi koordinátora, 2014-ben a támadóegységet koordinálta. Szintén 2006 óta az osztrák válogatott, a Team Austria védelmi koordinátora, emellett a junior válogatottnál LB edző. Amerikai edzői tapasztalatait a CAL – Berkeley és a Willamette University edzői stábjában szerezte. Ezen kívül aktív játékosa volt a Vienna Vikings csapatának 1999-2001-ig.

Eric Peterson
Eric Peterson 5 évet játszott a Southern Methodist University-n (SMU Mustangs) 1998 és 2003 között, mint defensive end. Tanulmányai befejezése után Magyarországra jött dolgozni, itt még játszott a Budapest Wolves-nál több pozíción is, majd 2012 óta a csapat edzői stábjának tagja, mint a védekező falemberek edzője. Nem mellesleg 2013 óta a magyar felnőtt válogatottnál is ezt a pozíciót tölti be.